Alaposan átírja az üzleti modelleket az 5G

Bóna Ákossal, Magyarország digitális nagykövetével a European Broadband Awards kapcsán beszélgettünk innovatív távközlési projektekről, az 5G bevezetésének feltételeiről és a távközlési iparág átalakulásáról.

Miről szól a European Broadband Awards?

Az esemény keretében elsősorban azokat az innovatív megoldásokat keresik, amelyek szélessávúhálózat-fejlesztésre vonatkoznak. A cél az, hogy minél innovatívabb összefogásban, akár közösségi, szolgáltatói, társadalmi összefogásban olyan hálózatok jöjjenek létre, amelyek minden szempontból jövőt álló infrastruktúrákat jelentenek, de amelyek nem elsősorban távközlési szolgáltatók által biztosított gerinchálózatokon valósulnak meg, hanem egyfajta alternatív hálózatokon. Kisebb települések, önkormányzatok, kis szolgáltatók, műszaki szakemberek, összefogásával, olyan helyeken, ahol viszonylag gyenge a szélessávú lefedettség.

Kik az idei nyertesek?

Idén is öt kategóriában osztottak ki díjakat, a paletta nagyon széles volt, díjat nyert brit, svéd, lengyel dán és francia projekt is. A svéd projektnél például arról van szó, hogy digitális oktatást vittek többségében idősek lakta településekre, hogy az ottlakók is részesei lehessenek a digitális társadalomnak. Két önkormányzat műszaki szakemberekkel karöltve uniós támogatással és a helyi távközlési szolgáltató bevonásával egy helyi hálózatot hoztak létre, amelyet aztán rákötötték a távközlési hálózatra.

Voltak magyar pályázók is?

Igen, idén is voltak magyar pályázók, de mivel azoknál csak mobil szélessávú hálózat fejlesztése merült fel, nem fizikai hálózat fejlesztés, ők nem kerültek be a döntőbe. Az egyik magyar projekt a Vodafone Digitális iskola projektje volt, ami kimondottan e-learninget és edukációt tartalmaz, kontentet és eszközt visz el olyan elmaradott térségekbe, ahol más módon nem nagyon valósulna meg ilyen típusú fejlesztés. A másik egy öntanuló e-learning keretrendszer, amit az Apertus cég fejleszt, üzemeltet. Mind a kettőt úgy valósították meg, hogy mobilhálózatot használnak a kommunikációra.

Számít az elbírálásnál, mekkora költségvetésű a projekt, hány végfelhasználóhoz jutnak el az eredményei?

Igazából a konstrukciókat díjazzák, nem is azt, hogy mennyi pénzből valósulnak meg. A lengyel például egy óriási állami projekt, hasonló a magyar szupergyors internet programhoz, ott az a cél, hogy kétmillió háztartást fedjenek le 2020 második felére, amiből egymillió már megvan, a fejlesztésekhez egymilliárd euró támogatást kaptak. A lengyel projektnél egyébként inkább a metodikát, az oktatási stratégiát díjazták, tehát a megközelítést, nem is a hálózatfejlesztést. A kisebb projekteknél az egyediséget díjazza a zsűri, fontos az, hogy hányan fogtak össze, ki, mit adott a projektbe, ki, hogyan tud profitálni belőle, milyen közös tudás származik a projektből, ami később máshol is átültethető. A díjnak és az azt körülvevő médiafigyelemnek az a célja, hogy hogyan lehet megosztani jó gyakorlatokat. Ha valami jól működik Svédországban, azt miért találjuk ki újra Magyarországon, próbáljuk inkább adaptálni a sikeres modelleket.

Sok projekt között válogathat a zsűri?

Tavaly nagyon sok projekt jött be, idén kicsit kevesebb volt. Ennek az az oka, hogy ezeknek a projekteknek az átfutása nem néhány hónap, ha az előző évi projektekből tanulva, esetleg azokat tovább fejlesztve új projektekbe vágnak bele akár más országokban, azoknak nem lesz eredménye a következő évben, a jövő évi beadásra nem lesz kész a pályázat.

Alaposan átírja az üzleti modelleket az 5G was last updated November 27th, 2018 by Pannon Antenna
« Vissza a hírekhez